Az ő kisbabája egynapos kora óta átalussza az éjszakát, mindig szépen, türelmesen, választékosan beszél a négyéves naggyal. Ő az a nő, akit nem zavar, tehát ne káromkodik sziszegve, ha eltévedt műanyag dinótaréj fúródik a talpába, hiszen sosincs eltévedt dinotaréj a padlón, mivel a dinótaréjok a dinók többi testrészével együtt az "őshüllők" feliratú dobozban pihennek estére.
Húsvétkor aranyos kis nyuszik vannak a függönyre hímezve, karácsonykor mézeskalácsdíszek csüngenek a fán, a gyerek születésnapjára harmincfős bulit szervez tortát süt, melynek csokimázán a habbal írt szöveg nem folyik szét.
A született anyuka lakásának kövéről enni lehet, a mellékhelyiség inkább egy exkluzív fürdőszobaszalonra emlékeztet, ahol a vécétartályon lévő helyes kis fonott kosárkába szárított, illatos virágszirmot szórtak, és a csillogó, látszólag használaton kívüli csempét nincs kedve az embernek összepiszkítani. Meleg vacsora fogadja a család apraját-nagyjá t, és a nap végén anya mosolyogva és boldogan dől ágyba, hogy másnap újra kezdhesse munkásságát: a családi tűz(hely) őrzését."
Első Anyák napja Anyának is :) Köszönök minden gondoskodást, szeretetet, időt, amit kapok Tőled!!!
Az anyák napja világszerte megünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A különböző országokban más és más napokon ünneplik, Magyarországon és Romániában is május első vasárnapján.
Angliában az 1600-as években az ünnep keresztény vallási színezetet is kapott. Akkoriban a húsvétot követő negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás előtt külön erre a napra elkészítették az anyák süteményét az édesanyák számára.
Az Egyesült Államokban először 1872-ben ünnepelték meg Bostonban az anyák napját, Julia Ward Howe segítségével.
1907-ben a philadelphiai Anna M. Jarvis próbálta az anyák napját nemzeti ünneppé nyilváníttatni. Az ünnepet május második vasárnapjára tűzte ki, elhunyt édesanyja emlékére. Rengeteg időt és energiát szánt arra, hogy az ünnepet előbb állami, majd nemzetközi ismertségűvé tegye. Jarvis a célját 1914-ben érte el, amikor Woodrow Wilson amerikai elnök a napot hivatalos ünneppé nyilvánította.
Sajnos azonban Anna Jarvis a népszerűsítésre fordított ideje miatt nem vette észre, hogy hamarosan az ünnepet „felkarolták” a virágkereskedők, üdvözlőlap-gyártók, cukorka- és ajándék-kereskedők, akik Európában is propagálni kezdték az Amerikában elterjedt ünnepet, amelynek hatására az gyorsan népszerűvé vált kontinensünkön is. Az eredeti elképzeléshez képest – az élő és elhunyt anyák tisztelete – az ünnep eltolódott az ajándékozás, Jarvis véleménye szerint pedig főképp a virágkereskedők hasznának növelése irányába. További élete során oly hevesen tiltakozott az ünnep üzletiesedése ellen, hogy még a törvénnyel is szembekerült egy vehemens tüntetése során. Élete végére megbánta tettét és nem akarta nevét Anyák Napjával kapcsolatba hozni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése