Sikrült búcsút mondanom a cumis üvegemnek: saját akaratomból. Ez a kedves kis tejes üvegem volt a reggeli ébredésem egyik kelléke, amit egy egész szertartás kísért: miközben kortyolgattam (akár fél órán keresztül is...) a finom langyos bocitejcsimet, a jobb kezemmel a kedvenc fehér takarómat simogattam, matattam, és mindeközben rajzfilmet néztem a nappali ágyban fekve.
kedd, április 08, 2014
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése