csütörtök, március 31, 2011

Játszótársaim

Testőreim: Andrei (balra) és Daris (jobbra):
Andrei velem 1 napon született :)

szombat, március 26, 2011

Kertészkedek

Indulás Egerbegyre: azért fontos ez az esmény, mert most ülök először egyedül hátul (Anya elől ül, Apa mellett) ilyen hosszú úton. Meg kell mondani, hogy nagyon ügyes voltam és nem is nyafiztam :)Ahogy Egerbegyre értünk, Manyival kissé kertészkedtünk.
"Ezt a hagymát ültessük!"
Manu és István is kertészkedtek, de egy kicsit másképp :))
"Jajj, jajj, Didó!"

péntek, március 25, 2011

Köszöntjük Áronkát

Mivel majdnem egyszerre születtünk Áronkával (én febr. 5.-én, Áronka pedig febr. 3-án), így nem tudtuk együtt megünnepelni a születésnapunkat (mert mindketten ugyanabban az időpontban ünnepeltük a családtagokkal, ismerősökkel), de igyekeztünk bepótolni az elmúlasztást. Kissé későn, de annál nagyobb szeretettel köszöntjük az ünnepeltet!

csütörtök, március 24, 2011

kedd, március 22, 2011

Széklet vizsgálat

A múlt héten (háromszor is) széklet mintát vittünk kivizsgálásra, hogy kizárjuk az esetleges "kakis betegségeket", ugyanis Anyáék már arra is gondoltak, hogy nehogy gilisztám legyen és amiatt nem eszem, illetve a gyakori orr piszkálásom meg a súly veszteségem (200 gr.) is erre engedett következtetni.
Szerencsére az eredmény negatív lett, s az orr piszkálás is megszűnt, illetve a súlyveszteség valószínű annak köszönhető, hogy most már egyre többet járogatok (egyedül), és közbe sikerült behoznom a leadott súlyveszteséget is.

hétfő, március 21, 2011

Rajzfilm nézés Apával

Ma reggel miután megittam a fincsi tejcsimet, Apával rajzfilmet néztünk, azaz néztünk volna, ha nem így talál Anya :)

vasárnap, március 20, 2011

péntek, március 18, 2011

Tordai sóbányában

A rendszeres sókitermelés Erdélyben már a római megszállás idején elkezdődött. A sóbánya a kolozsi és désaknai bányákkal együtt később Szent István tulajdonában állt. A sóbányászatot igazoló első dokumentumok 1271-ből valók, amikor a só kitermelésének, raktározásának és szállításának megszervezésére létrehozták a Sókamarát.
A ma is létező sóbányát 1690-ben nyitották, amelyben a sót eleinte harang alakú, nagy termekből nyerték ki. Ennek a kitermelési módszernek a részei a ma is látható József-, Mária Terézia- és Szent Antal-termek. A termelést a tordai sóbányában 1932-ben fejezték be, a marosújvári-bánya térhódításának következtében. A II. világháború idején légvédelmi búvóhelynek, később sajtérlelőnek használták. A turisták számára 1992-ben nyitották meg.
A bánya levegőjének magas páratartalma, egyenletes hőfoka (10-12 fok között), teljes pormentessége, valamint levegőjének kedvező NaCl koncentrációja gyógyító hatással van a légzőszervi megbetegedésekre, asztmásoknak és allergiásoknak ajánlott.

Már régóta tervezgettük a tordai sóbánya megtekintését, de Noémiéknek sikerült minket is ma elcsalniuk, aminek nagyon örültünk, mert nagyon jól éreztük magunkat. Élmény volt számunkra ott lenni.
A bejáratnál:Már benn vagyunk :)
Ha itt lenézünk......ezt a tavat látjuk, ha pedig felnézünk, akkor ezt a "lámpa esőt" látjuk:A homokozóban, vagy inkább a "sózóban" ???? :))

kedd, március 15, 2011

Március 15.

Az idén (csupa véletlenül) én is részt vettem a koszorúzáson, és nagy csönddel hallgattam amint elhangzik a magyar meg a székely himnusz a Biasini szálloda előtt, amely a Petőfi (Avram Iancu) utcában, a Házsongárdi temető bejárata mellett található (XIX. századi épület).
"Isten, áldd meg a magyart
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!"
És miért véletlenül? Azért mert pont ma voltuk Halmágyi tatám sirjánál, így egybe esett a két esemény.

vasárnap, március 13, 2011

Séta

Meli (Apa nővére) látogatóba jött hozzánk pár napra. Nagyon vártuk már, hogy újra láthassuk! Kihasználtuk a gyönyörű tavaszi napot és sétálni mentünk, Mama is velünk tartott:"Egy kicsit pihenjünk, jóó?"

csütörtök, március 03, 2011

Babázok

Első önálló lépéseim

“Amikor olyan messzire mentél, hogy képtelen lennél még egy lépést megtenni, csak fele olyan messzire jutottál, mint amennyire képes vagy.”
(grönlandi közmondás)

szerda, március 02, 2011

1 éves oltáson

Elérkezett ez a pillanat is: ismét oltásra kellett mennünk, de ezúttal már az új háziorvosnénihez. Anya meg Apa már előre rettegtek, hogy hogyan fogok az oltásra (injekcióra) reagálni, hiszen eddig egyszer sem maradhatott ki a sírás-rívás, de ezúttal nem így történt. Nagy meglepetésükre még a szám széle se görbült le, nemhogy sírjak!!! Nagyon bátor és ügyes voltam! Meg is kaptam a nagy dícséretet érte! :) És ráadásul ezúttal kétszer kellett megszúrjanak: a karomba és a lábamba is kaptam oltást, de én hősiesen kibírtam. (Ez az oltás ugyanazt tartalmazza, mint a 4 hónapos, ugyanazokra nyújt védettséget, mint a 4 hónapos, amit én július 2-án kaptam).