Mamuska megpihent

Ma este 74. életévében Lengyel (Süller) Margit örökre megpihent...

Kő, kavics, homok

Egy filozófiaprofesszor azzal kezdte az egyetemi előadását, hogy fogott egy befőttesüveget, és megtöltötte 5-6 cm átmérőjű kövekkel. Majd megkérdezte hallgatóit: „Ugye tele van az üveg?” „Igen” – hangzott a válasz.
Ezután elővett egy, apró kavicsokkal teli dobozt, és elkezdte beleszórni a kavicsokat az üvegbe. Miután az apró kavicsok kitöltötték a kövek közötti üres helyeket, megint megállapították, hogy az üveg tele van. Ezután a professzor elővett egy, homokkal teli dobozt és elkezdte betölteni a homokot a befőttesüvegbe. A homok természetesen minden kis rést kitöltött.
„És most – mondta a professzor – vegyék észre, hogy ez az önök élete. A kövek a fontos dolgok – a családod, az egészséged, a gyermeked, a barátaid – ha minden mást elveszítenél, az életed akkor is teljes maradna. A kavicsok azok a dolgok, amelyek még számítanak, mint a munkád, a házad, az autód. A homok – az az összes többi. Az apróságok. Ha a homokot töltöd be először, nem marad hely a kavicsoknak és a köveknek. Ugyanez történik az életeddel. Ha minden idődet és energiádat az apróságokra fordítod, nem marad hely azoknak a dolgoknak, amelyek igazán fontosak számodra. Fordíts figyelmet azokra a dolgokra, amelyek alapvetők a boldogságod szempontjából. Játssz a gyermekeddel. Menj el orvosi ellenőrzésre. Rendszeresen látogasd rokonaidat. Törődj a pároddal. Mindig szakíts időt barátaidra. Mindig lesz időd dolgozni, takarítani, bevásárolni, rendet rakni. Először a kövekre figyelj – azokra, amik igazán számítanak. Állítsd be a prioritásokat. A többi: csak homok.

forrás: világháló

Borús idő jókedvvel

Kukucsiii

Torockó és környéke

Torockószentgyörgy (románul Colteşti, németül Sankt Georgen) falu Romániában, Fehér megyében. Közigazgatásilag Torockóhoz tartozik. Nagyenyedtől 19 km-re északnyugatra fekszik. 1470-ben említik. A falutól keletre levő Székelykő Várkő nevű magaslatán állnak várának csekély romjai. Lakótornya 1253 és 1272 közt épült, alsó részei 1470 körül épültek. 1514-ben a keresztesek felégették. 1704-ben Tiege csapatai megostromolták és elfoglalták, majd felrobbantották, azóta pusztul. 1910-ben 983, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianonibékeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Torockói járásához tartozott.

Itt született Brassai Sámuel, Erdély nagy polihisztora, szülőházát emléktábla jelöli.

Torockószentgyörgy határában, a Vársziklán található a Thoroczkay család várának romja, melyet torockószentgyörgyi várnak is neveznek. Meredek út vezet a romokban álló kapuvédő építmény udvarára. Innen dél felé található a 13. században épített felsővár, a korai erősség öregtornya, valamint a kapcsolódó háromemeletes épületszárny. A 15. században épült meg az északi részen levő alsóvár, mely egy háromhelyiséges épületből és egy ötemeletes toronyból áll, félkörű várfallal bekerítve.

A várhegyről és a szomszédos kúpról gyönyörű a kilátás:Majd Torockóra vezetett útunk, s Apót is meglátógattuk:A Székelykő (románul Piatra Secuiului) egy kopár hegycsúcs Torockótól keletre, a Torockói-hegység része. A szikla nevének eredete a tatárjárás idejére tehető: az ostrom alól a falut kézdi székelyek mentették fel, akik ennek fejében megkapták a hegytetőn akkoriban álló várat és annak környékét.

Ezt a gyönyörű látványt nézheti apó az udvaráról:Torockói házak:
Egy kis lábmosás, vagy inkább pancsolás (a vajornál):És milyen lenne egy igazi kirándulás sütés nélkül? Mi nem hagyhattuk ki... Úton hazafele megálltunk az Aranyos folyó mellett és falatoztunk.No, meg a jókedv sem maradhatott el:“Egyre inkább az az érzésem, hogy az életünk egyetlen mondat, csak nem tudjuk kimondani, hogy mi az… A nagy találkozások, a lélekközeli pillanatok mindig azok voltak, amikor valakit megszerettem. Az igazi csoda a barátság, a valódi, emberközeli kapcsolat, amikor egyszer csak repül velünk az idő, és az az érzésünk, hogy mi már valahol találkoztunk. Néha egy pillanat többet ér, mint egy egész esztendő.”
(Müller Péter)

Botanikus kertben

A kolozsvári botanikus kert jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetemhez tartozó intézmény, a Majális (Republicii) utcában található.
Noha már Apáczai Csere János is tervezett botanikus kertet az általa megálmodott egyetem mellé, javaslata az akkori viszonyok között nem valósult meg. Az első kolozsvári füvészkertet a Mikó Imre által az Erdély Múzeum-Egysületnek adományozott Mikó-kertben alakították ki, az adományozó szándékának megfelelően, hogy „az Erdélyi Múzeum telkén Minerva és Flóra, az emberi életnek két főszépségét képviselő e két istenség egybeölelkezve láttassanak.” Ennek őre (az igazgató korabeli megnevezése) Brassai Sámuel volt. 1872-ben az egyesület ötven évre átengedte a füvészkertet az akkor alakult egyetemnek azzal a feltétellel, hogy „az egyetem a kert parkszerűen mívelt részében jelenleg meglevő arborétumot, amely csaknem teljes számmal tartalmazza Erdély valamennyi fáit és élő cserjéit, elpusztulni nem hagyja”. Az intézmény vezetői ezt követően Kanitz Ágost, Istvánffi Gyula, Richter Aladár és Borbás Vince voltak. 1905-ben ismét Richter Aladár került a füvészkert élére, aki arra törekedett, hogy a kert területét növelje, és sikerült is elérnie, hogy a magyar állam megvásárolja a botanikus kert jelenlegi területét, ezért a magyar nyelvű irodalom őt tartja alapítónak. A botanikus kert következő igazgatói Péter Béla, majd Győrffy István az első világháború miatt nem tudták véghezvinni a botanikus kert átköltöztetését az új helyre; ez csak az 1920-as években történt meg az első román igazgató, Alexandru Borza irányításával, ezért a román nyelvű források őt jelölik meg alapítóként, és a kert az ő nevét viseli. Borza segítőtársa Nyárády Erazmus Gyula volt.
A kert 14 hektáros területén több tízezer növény található a Föld egész területéről. Részei: díszkert, geobotanikai, rendszertani, gazdasági, és orvostudományi. A botanikus kert területén található a Növénytani Intézet és a Növénytani Múzeum is, illetve az egyetem Növénytani Gyűjteménye.

Ma sikerült találkoznunk Tündivel is, ugyanis ő is hazalátógatott (Spanyolországból).

A kilátónál:Egy kis pancsolás:

Szárad a pólóm :)

Jósikafalvi víztározó (Bélesi tó) és környéke

A helyi anyagok felhasználásával 1978-ben épült völgyzáró gát a Melegszamos vizét tartja vissza, 225 millió köbméter víz tárolására képes.

A gát magassága 92 m, szélessége 400 m, a tó hossza 17,3 km a vízfelület 826 hektárnyi. Alatta nyugszik a hajdani Béles település. Annak idején, a 60-as években az ott lakó családokat felköltöztették a dombra. Az egyedüli lábon maradt épület a templom volt. Nyáron, amikor a víz szintje alacsony még ma is látszanak falai.
A gát magassága 92 m, szélessége 400 m, a tó hossza 17,3 km a vízfelület 826 hektárnyi. Alatta nyugszik a hajdani Béles település. Annak idején, a 60-as években az ott lakó családokat felköltöztették a dombra. Az egyedüli lábon maradt épület a templom volt. Nyáron, amikor a víz szintje alacsony még ma is látszanak falai.
A tó környéke az 1848-as szabadságharc egyik tragédiájának a helyszíne. A Vasvári Pál vezette csapatot a gyerőmonostori csatában a mócok bekerítették és több száz magyar honvédet lemészároltak. A hősök tömegsírja valahol a tó mélyén lehet, ugyanis a Bélesi-tó egy később létrehozott mesterséges tó.Meglátogattuk azt a házikót, ahol ezelőtt 2 éve Apa Anyával kirándult és a jégeső elverte az autót.

Kolozsvári séta

Tegnap érkezett Zoli keresztapám és barátnője: Kármen. Már 1 éve nem láttam Zolit, de most pár napig élvezhetem a jelenlétüket :)

Első napra egy kis ízelítőt nyújtunk Kolozsvárról. Kezdjük a sétatérrel...

A kolozsvári Sétatér a város központjában, a Kis-Szamos partján elterülő park. Területe kb. 13 hektár. Gesztenyefái több mint száz évesek.
A 19. század elején a terület még mocsaras volt, amelyet Hangyás-berek néven ismertek. A városbeliek vadkacsára vadászni jártak ide. 1812-ben a város bérleti szerződést kötött Meleg János szűcsmesterrel, amelyben megengedte neki, hogy a Hangyásberekbek bort, sört, méhsört, pálinkát és élelmet áruljon. 1818-19-ben a bérlő hasonló feltételekkel Benigni Éliás mészárosmester volt. 1827. február 1-től a báró Jósika Jánosné vezette Jóltevő Asszonyi Egyesület bérbe vette a várostól a Hangyás-berket, hogy ott sétáló helyet létesítsen. 1838. május 1-én Városi Sétahely-bizottság létesült, mely átvette a Sétatér kialakításának feladatát a Jóltevő Asszonyi Egyesülettől. Az 1830-as évek elején nyílt meg, kezdetben Népkertnek nevezték. 1855-ben megépült a katonai uszoda, amely egyes időpontokban a polgárság számára is nyitva állt. 1860. szeptember 15-étől a Sétatéri Bizottság (elnöke gróf Mikó Imre) gondozta a Sétateret. Ebben az időszakben készítette Kagerbauer Antal a sétatéri tó tervét. 1862-ben alakult meg a Kolozsvári Kereskedelmi Ifjak Dalárdája, melyet Stöger Béla, a színház operarészlegének karmestere vezetett. A kórus esténként a sétatéri tó partján énekelt.
1865. szeptember 2-án Haller Károly kezdeményezésére részvénytársasági alapon megalakult a Sétatér-Egylet, amely átvette a városi Sétatéri Bizottságtól a Sétatér rendezését, gondozását, kialakíttatta a sétányokat, kiásatta a tavat, zenepavilont emeltetett. 1871-ben Korcsolya-Egylet alakult a városban, mely kibérelte a sétatéri tavat, és a szigetére 1877-ben fa korcsolyacsarnokot építtetett. 187-ban a Sétatéren lövölde épült. 1874. június 13-án nyílt meg a Zimmermann Henrik tervei szerint a Sétatér részeként épült favázas nyári színkör (ma ez ad helyet az Állami Magyar Színháznak). 1886-ban a Sétatér Egylet húsz évre kötött szerződése végeztével a Sétatér a város gondozásába került. 1896-1897-ben épült fel a Pákey Lajos tervezte korcsolyapavilon és a kioszk. Szintén 1897-ben készült el a kaszinó előtti szökőkút.

Lányos kép:

Mátyás király szülőháza is sorra kerül, mely Kolozsvár legrégebbi emeletes háza, jelenleg a Művészeti és Design Egyetem épülete az Óvárban található gótikus stílusú műemlék. A ház az 1440-es években Méhffi Jakab jómódú szőlősgazda tulajdonában állt, rendszerint nála szállt meg Szilágyi Erzsébet. 1443. február 23-án (szülőházi emléktáblájának felirata szerint március 27-én) született Hunyadi Mátyás király. 1467. szeptember 28-án Mátyás király minden adó alól felmentette a ház akkori tulajdonosát, Kolb Istvánt, Méhffi Jakab vejét, valamint feleségét, Orsolya asszonyt, és annak testvérét, Margitot, és minden leszármazottjukat a ház és a hozzátartozó birtokok adója alól. A kiváltság, amelyet 1649-ben II. Rákóczi György is megerősített, rendkívül értékessé tette az épületet, és biztosította aránylag változatlan fennmaradását. Az épület keleti szárnyát a 16. században építették, a két szárnyat összekötő átjáró szemöldökkövén az 1578-as évszám található.

1740 körül az örökösök eladták a városnak; ezután volt átszállított foglyok átmeneti szállása és katonakórház is. 1887-ben I. Ferenc József látogatásakor az épület elég rossz állapotban volt, bedőléssel fenyegetett. Az uralkodó adományt tett, hogy emléktáblával jelöljék meg a házat, a város pedig rendbe hozatta az épületet. 1889. szeptember 2-án Jókai Mór és Orbán Balázs részvételével leplezték le a Mátyás király szülőházára elhelyezett bronz emléktáblát.Az emléktábla:A Szent Mihály-templom sem maradhatott ki, mely Erdély második legnagyobb alapterületű temploma a brassói Fekete templom után, amely Kolozsvár főterén, a hajdani Nagypiacon helyezkedik el. 76 méteres tornya (a kereszttel együtt 80 méter) a legmagasabb erdélyi templomtorony.

Kelemen Lajos szerint „Kolozsvár legrégibb építészeti műemlékei közül nagyságra, korra, történelmi és művészettörténeti jelentőségre övé az elsőség.”
Művészetében az északmagyarországi stílus hatása ismerhető fel, de sok részletében az erdélyi helyi jegyek mutatkoznak.

A Fellegvár Kolozsváron a Kis-Szamos melletti 405 méter magas dombon levő erőd neve. A dombot eredetileg Kőmál-nak hívták, de ma már ezt is Fellegvárnak nevezik. 1702. augusztus 14-én a Kőmál tetejére a katolikusok keresztet állítottak. Az erőd Giovanni Visconti tervei alapján 1713-1723 között épült császári katonai erődítményként, a Rákóczi-szabadságharc leverése után; az erődben a katonai létesítmények mellett börtön is volt. Az öt oldalról földből emelt sáncokkal kerített és kapubástyákkal védett, Vauban-rendszerű csillagvár építéséhez a város kb. 5782 gyalognapszámot adott. A város legjobb szőlőit és szántóföldjét magába foglaló területen az építkezés katonai kíméeltlenséggel kezdődött: még azt sem engedték meg, hogy a termést leszüreteljék. Az eredetileg csillag alakú erődítményből ma már csak a keleti kapu és a sáncok láthatók. A 20. század elején a vár sáncai alatt szegények kunyhói álltak; a negyednek Sáncalja volt a neve. A Fellegvár tetején levő Belvedere szálloda az 1970-es években épült. 1995 novemberében a Fellegvár város felőli szélére felállították a Virgil Savanu tervezte 26 m magas fémkeresztet.

Kukucsi :))És egy kis jókedv (a Fellegvári parkban)... Csenge-módra:“A szülővároshoz a viszonyunk az évekkel mind bensőségesebb, bonyolultabb lesz. Az ember lassan elfelejt minden érzelmességet, s mint minden bensőséges kapcsolatban, nem erényeit vagy hibáit nézzük annak, aki fontos nekünk, hanem a tényt, hogy van. S ez, ahogy múlnak az évek, mindennél fontosabb. A szülővárosba idővel nem emlékeket jár halászni az ember, hanem visszakapni egy pillanatra ez ingó, örökké változó életben és világban a biztonság érzetét.”

(Márai Sándor: A kassai bombák)

Cseresznye szedés

"Már minálunk babám, már minálunk babám az jött a szokásba,

hogy nem szedik a cseresznyét, nem szedik a cseresznyét fedeles kosárba.
Felmegy a legény a fára, a cseresznyefa tetejére,
lerázza a cseresznyét,
Te meg babám szedjed a rózsás kötényedbe!"

Cseresznye-fülcsi:

Mennyi csirke! Sok-sok!!Egy kis hűsülés...Hinta palinta